Az ember csak szeretne hazamenni, úgy éjfél előtt nem sokkal, de nem tud, mert nincs senki otthon és persze nincs nála a kulcsa, mert minek is az. Hiába hívja drága hetero élettársát, az semmi életjelet nem ad magáról még vagy jó pár órán át, majd később közli, hogy kórházban van egy kis kivizsgáláson, mert rosszul érezte magát és a doki beküldte!
Baszti kuli! Lehet hogy nem kellett volna elküldenem neki azt az enyhén szólva is ünnepélyes hangvételű sms-t? Mostmár lényegtelen, ilyenkor jön az, hogy megpróbálom visszalapátolni a szart a lóba, és jóvátenni önző pöcsségemet...
